Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

svédkonyha, svédasztal,svédpénztárca		2014.03.31. 11:21
Enni, inni - nem - Stockholmba megy az ember. Köztudottan nem egy pénztárca barát térség Skandinávia. Ami a gasztronómiáját illeti, el kell mondani, hogy igazából nem jeleskednek a tradicionális ételeikkel. A konyhájuk fő elemei meglehetősen egyszerűek.  A svédek nagyon egészségtudatos táplálkozást folytatnak, és ez látszik a piacok kínálatán is. Tele volt minőségi portékával. Az emberek általában tisztában vannak az általuk fogyasztott ételek tápanyag-tartalmával. Tőlük ered a svédasztal (svédül: smörgasbord) kifejezés, amelynek nagy sikere van az egész világon, mindenhol átvették és alakítottak rajta. A smörgåsbord  a Skandináv országokban az ünnepi étkezések jellemző formája: hideg és meleg ételek felsorakoztatása egy nagyobb asztalon, amelyről mindenki szabadon tehet bármit a tányérjára. Ha nem is volt módom, hogy megkóstoljam a rénszarvashúst, sem a lazacot (svédül: ‘lax’) ami, hosszú ideje Svédország legfőbb tápláléka. Ezért a hétköznapi piacot meglátogattuk és csak ámultam a sok minőségi áru láttán. Nagy gonddal elkészített, csodálatos kirakatokban, úgy kínálták például a tenger gyümölcseit, hogy a szám is tátva maradt. Érdemes lett volna minden pultot lefotózni. A svédeknél a tengeri étkek beszerzésének nagyon komoly szabályai vannak és csak az MSC (tengergazdálkodási tanács) által jóváhagyott halászoktól származhatnak. Mindezek mellett nem vetik meg a francia, olasz, thai, kínai és mexikói ételeket sem nagyon sok található belőlük a városban. Az ott töltött párnap alatt az egyik útikönyvnek köszönhetően felfedeztünk egy szuper jó helyet, ahol a napi főt étkezéseinket megejthettük. Állandóan telt ház volt, ott étkezett Stockholm ifjúsága és munkás rétege. Ez egy kétszintes gyorsétterem center volt és minden nemzettség szerepeltette magát benne. Az alkohol kínálatról nem írnék, mert valójában szeszes ital csak bizonyos boltokban vásárolható, mivel a kormány különleges adók bevezetésével próbálja felvenni a harcot az alkohol ellen. Az igaz, hogy kulináris élményekkel kevésbé gazdagodtunk, de megismerhettük a szép elegánsan káprázatos svéd fővárost. És ami még fontos, hogy a mi debreceni kolbászunkat is az eredeti névvel kínálják Stockholm forgalmas utcáján az  árusok.
Mit szólsz hozzá?

Busójárás		2014.03.31. 11:18
Két év elteltével ismét ellátogattunk a sokácok messze földön híres farsangi fesztiváljára. Jóval nagyobb tömeggel találkoztunk, mint korábban ebből is az látszik hogy népszerűsége ennek a népszokásnak egyre nő. Előzetes számítások szerint, mint egy 80 000 látogatóra számítottak. Parkolóhelyet is csak a város szélén találtunk. Az utazási irodák buszokkal hozzák az érdeklődőket az ország különböző pontjairól. Úgy gondoltuk a mi kislányunk is már elég nagy ahhoz, hogy egyéb következmények nélkül elvigyük magunkkal. Előzményként már az óvodában is meséltek a gyerekeknek erről a népszokásról.  Végül nem bántuk meg, persze ez köszönhető az első kedvesebb búsoknak, akikkel találkoztunk és cukorral kínálták a rémült gyereket. Azért a felvonulás alatt akadtak szemtelenebb és hangosabb busók is, akiktől azért félt, de ilyenkor nekik ez a dolguk. Már kora délután figyelemmel kísérhettük a Dunán csónakokkal átkelő busókat. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, látványos felvonulás után a Kóló téren szétszóródnak a beöltözött busók, jankelék, maskarák. Vendéglősök sátrainál hosszú sorok kígyóztak és élénk érdeklődés mutatkozott de azért a csülkös pacalból jutott nekünk is. A  kimúlt telet jelképező fakoporsó vízre bocsátását még megvártuk és élményekkel gazdagodva tértünk haza.
Mit szólsz hozzá?

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk