Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ? Mennyire egész és mennyire
tökéletes minden, amit nem az ember alkotott? Nézz meg egy virágot!
A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot! Honnan tudja meg bent a föld alatt, hogy
odakint már elment a hó s az ágak könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben?
Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ a
tavasszal. Hideg föld öleli még a gyökeret, de már megindulnak benne az élet nedvei és
moccan a csíra. Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól. Kinő a szár, utána futnak a
levelek. Zöldek. A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a
hajszálereket. Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág. Kacag. Szinte
hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép! Milyen szép és milyen tökéletes. Ember-művész
nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik
körülötted.
|