ŐSZÖLTÜNK EGY KICSIT !

Ránk fért már a pihenés. Az otthon felhalmozódott elintézendők közzé beiktattunk egy 4 napos

mecseki pihenőt. Volt benne séta, kirándulás, wellness, pihenés.

Bejártuk a Sikonda völgyet, Komlót, Orfűt és Magyarszéket, Abaligetet.

Korábban soha nem jártam még ezen a vidéken. Komlón látszik, hogy az 50-60-as években egy

gazdag, füstbe burkolózott bányaváros volt. Még áll jó néhány régi kémény. A távfűtésben fontos

szerepet játszott a szén és erre alapozva átszövik a várost a kesze-kusza csöveket, amiben

szállították a meleg vizet az erőművekből a hegytetőn lévő lakótelepekhez. Elcsúfítva ezzel komló

látképét. Máskülönben Komlót nagyon szép természeti környezet veszi körül. A mintegy 4 km

hosszú tórendszert három tó alkotja: az Orfűi-tó, a Pécsi-tó és a Hermann Ottó-tó.

Ezek mellett Sikondán van két mesterséges horgásztó.

Korábban a szénbányák kutató fúrása során szénsavas vízre bukkantak. A feltárt víz, a középső

triászkori mészkőből eredő a 30-35 fokos meleg víz, ami a kémiai vizsgálatok szerint magas

nátrium, kalcium, magnézium, hidrokarbonát és emelkedett rádium tartalmú. A völgy

hőmérséklete 4-5 fokkal alacsonyabb, mint az átlaghőmérséklet ezért már igazi tél érzetünk volt a

deres fák között.

A nagy kiterjedésű erdők következtében a levegő  relatív páratartalma magas, átlagosan 60-80%,

tiszta, por- és füstmentes. A légköri elektromosság negatív ion túlsúlyt mutat, ami nyugtató

hatású. 1929-ben a Földtani Intézet a forrás vizét gyógyvízzé nyilvánította.

Egyik nap beiktattunk egy kis falujárást. Körbe kocsikáztuk az orfüi tavat, ahol látszott, hogy az

ilyenkor csendes falusias környezet ellenére, nyáron mozgalmas tóparti nyaralóélet folyik.

Felmentünk a magyarszéki katolikus templomhoz.

Betértünk Abaligetre elmentünk a cseppkőbarlang bejáratáig. Minden csendes volt és kihalt. Azt

hiszem, valamikor iskolás koromban jártam itt.(de az már nagyon régen volt)

Betértünk Szatinára, csak úgy,.. ez egy zsákfalu, ahol nem mindennap autózik az ember lánya. Pár

száz lelket számláló zömében romák lakta kis falu még névtábla sem jelzi. Ez egy egész más

világ. Minden falé fák, dombok, ösvények vékonyan folydogáló erek, és LEVEGŐ! Itt aztán megtelik

a városi ember tüdeje. Az utak mentén érett a kökény és valami piros bogyó amiről távolból azt

hittem, hogy galagonya de nem az, és nem tudom hogy mi ez

Útközben lencsevégre kaptam egy ravaszdit, egészen közel merészkedett és nem tágított, még

azt is hagyta hogy lefényképezzem.

Szép kör volt!