"Minden nemzet szülőföldje és hazája szent. 

Ha megcsonkítasz egyet, azzal károsítod az egész emberséget." 

 R. P. Gratry Atya

A történelem hullámzásai folytán a magyar, német, délszláv és székely emberek egyaránt megtelepedtek e kitűnő mezőgazdasági adottságú vidéken. Szépen éltek egymás mellett a különböző nemzetek, mígnem bekövetkezett az I. Világháború. Bácska legnagyobb részét az akkori Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták az I. világháborúban vesztes Magyarországtól. A két világháború közötti időszakban a szerbesítés következtében 26 magyar falu vált szerb többségűvé. A jugoszláviai identitás megőrzésére kényszerű telepítések kezdődtek. A Délvidék visszacsatolására 1941 áprilisában került sor.

DÉL, ISTEN HOZOTT!
Délvidék visszatérésének emlékére

Ismét lehullt egy átkozott bilincs,
"A Megfeszített ím feltámadott!"
Lágy búzatenger, gazdag rónaság,
Igaz magyar föld, Dél, Isten hozott!

Szabadka lelke magyar dalt zokog,
Harangok zúgnak újungó imát.
Újvidék, Zenta, Zombor rabjai
Átölelik a magyar katonát!

Boldogság könnye ég az arcokon,
Ünneplő díszt ölt az egész határ.
A vértől szentelt ősi föld fölött
A Hunyadiak dicső lelke száll!

A vén Tiszának szőke habjain
Az esti szellő a múltról susog.
A messzeség csodás, izzó tüzén
A Hadak Útja újra felragyog!

Örök lángja dicsfénybe takarja
A Bácska, Bánát minden kis rögét.
S felírja a tiszta magyar égre
A Fehér Lovas legendás nevét!

Bodor Aladár 1941

Hitler átvonulási engedélyt kért Magyarországtól, amit a délszláv állam felbomlásáért cserébe kapott meg. Erre április 10-én került sor. A magyar alakulatok átlépték a trianoni határt és visszafoglalták Bácskát a Baranyai-háromszöget és Muravidéket. 11.601 m² terület tért vissza, 1.145.000 lakossal, akik közül 36,6 % magyar, 25,3% rác, 19% német,6% horvát, 5,1% oláh,3% tót, 0,7 rutén,4,3 % egyéb nemzetiségű volt. A Magyar Királyság tehát 4 év alatt 4 lépésben visszavette elszakított területeinek 40%-át és mintegy 5 millió lakost.

Miután a II. világháborúból is vesztesként került ki Magyarország, az újonnan visszaszerzett területeiről ismét le kellett mondania, és Bácska visszakerült Jugoszláviához. 1947-es párizsi békében visszaállították a trianoni csonkítást, sőt még 3 magyar települést is elcsatoltak. Így, a trianon még a mai napig is elválasztja egymástól a rokonokat, és félbe vágja a falvakat, városokat.

Ebben az évben van a 70. évfordulója, hogy 1941 áprilisában honvédségünk visszafoglalta az 1918. november elején megszállt, majd a trianoni diktátum által elcsatolt Bácskát.

1950-ben Bácska északi, magyarországi része az újonnan kialakított Bács-Kiskun megye része lett.

Délvidék visszatérésének körülményeit az 1989 előtti évtizedekben mindenki „kényes” kérdésként kezelte. A délvidéki magyarok tragédiája a magyar történelem egyik legsötétebb fejezete. A mai ésszel felfoghatatlan népirtás, mégis a XX. század legkevésbé ismert eseményei közé tartozik.

A hajdani Bács-Bodrog megye északi szegélyét az I. világháború vége, a trianoni békeszerződés óta mondják magyar Bácskának, Felső-Bácskának vagy Észak-Bácskának. A hosszú századokig megyeszékhely Duna menti Bácsot az Árpád-házi királyok emelték érseki székhellyé. Falai között szívesen időzött II. Ulászló, országgyűléseket tartott Mátyás és II. Lajos király.

Melyért milliók haltak már,
s melyet milliók tapostak már.
Nekem szent és sérthetetlen!
Caesar