Márciusban öt napot Rómába töltöttünk. Most egy kávéval üljetek le egy picit, mert szeretném elmesélni milyen volt.
Igérem nem leszek rövid!

RÓMA:
Amikor elkezdtem (cca. indulás előtt 1-2 hónappal) felkészülni az útra, rájöttem, hogy Rómához rengeteg idő kell és az is kevés. Csak templomból cca. 900 db van Rómában.
Először arra gondoltam, csak csellengünk majd és átérezzük a várost, de minden egyes olvasnivalóval kiéhezettebb lettem a történelmére, művészetére és közben ráébredtem, hogy egy közel 2800 éves történelemről van szó és a mi közös hazánkról, a mai jog alapjairól és a vallásunk gyökereiről.
Kezdjük az elején, itt vannak mindjárt a sokat emlegetett dombok: Capitolinus 49m, Palatinus 52m, Aventinus, Caelius, Esquilinus, 67m, Viminalis és Quirinalis. Ezekből ma már semmit sem vesszük észre, mert feltöltődtek. És ugye ismerjük Róma alapításáról szóló legendát. Már ez adott nekem egy csomó kiindulási pontot. A Palatinus-domb, ahol megölte Romulus Rémust. Tiberis folyó. Az eredeti Capitoliumi farkas szobra Rómában.
Na de kezdjük az elején!
Előkészületek:
Repülőjegyeket a Ryanair-nél foglaltunk, igaz, Pozsonyból indult de legalább olcsóbb volt és az indulási érkezési időpontok is jobbak voltak, mint pl. a Malévnél.
A szállást második nekifutásra sikerült jól eltalálni, mert először a Róma körgyűrűn kívül a Romulus hotelben foglaltunk, amit aztán a távolság miatt visszamondtunk és a Terminihez közeli utcában találtunk egy másik kedvező áru B&B-t. Amiről csak később derült ki, hogy a reggeli az ugyan a foglalásnál ott szerepelt de valójában nincs benne. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy attól függetlenül, hogy az első szállás foglalásnál az szerepelt a Booking oldalán, hogy „ingyenes lemondás”, azért meg kellett adni a bankszámlaszámot ás zárolták is a foglalás összegét, tették ezt azután hogy már lemondtuk a szállást.
Megérkeztünk:
Szóval, leszálltunk a Ciampino repülőtéren 1515-kor, ez Róma kisebbik repülőtere. A terminálon belül vannak bódék, ahol meg lehet venni a különböző buszjegyeket Rómába. Kivilágított reklámtáblák hirdetik még a csomagkiadó felett is, hogy melyik buszra mennyibe kerül a jegy. A Terravisionra vetünk jegyet 4 euróért. Mire kiértünk az épületből addigra megtelt a busz. Így, hát várni kellett 40 percet a következőre. Persze ettől olcsóbb a kék COTRAL busz, ami 1euró és óránként indul csak arról át kell szállni az Anagnina metró állomásnál.
Leszálltunk a Termini pályaudvarnál, gyorsan megtaláltuk a pár utcával arrébb lévő Hotel Eurorooms-t. A sötét bérház 5. emeletén becsengetünk, párperc múlva jött is a recepciós és közölte, hogy nagy a gond. Elromlott a fürdőszoba! Várjunk tíz percet, elmegy intézkedni. Több mint félóra múlva visszajött a hírrel, hogy tud ajánlani ebben az árban mást, itt a közelben, elfogadjuk-e? Nem kérdés… Leírta a címet, ahova menjünk szerencsére nagyon közel volt, de egy ugyan olyan sötét bérház 4. emeletén volt a lakás. Kedves néni fogadott minket, angolul nem beszélt ugyan de így is nagyon jól megértettük egymást. Kettő kétágyas szobája volt, két fürdőszobával és még ő is ott lakott, a dolgai mindenhol fellelhetőek voltak. Minden tiszta volt, a kilátás a szobánkból a belső udvarra tipikus olasz.

Lecuccolás után indultunk egy jó kis trattoriat keresni, mert nagyon éhesek voltunk.
Séta közben úgy éreztem, sehol nincs akkora az egy négyzetméterre jutó hotelek száma, mint a Termini pályaudvar környékén. Szép volt este kivilágítva a Köztársaság tér, középen a Najádok-kútjával, ami a vizek nimfáit ábrázolja.

Elsétáltunk a Palazzo delle Esposizioni nagy épülete előtt. Ez a szép1883-ban nyitott épület sok kiállításnak ad otthont, azon kívül van benne mozi, hangversenyterem, kávéház, étterem, ez, afféle kultúrközpont.

Ablakai viszont nincsenek, hogy honnan kap fényt, azt nem tudom. Az utcákon minden fele sok ember, nyüzsgés, zaj és ami nagyon zavart, koldusok minden felé, sokszor hasra estem volna az utcán fekvő koldusokba ha nem nézek a lábam elé. És mindez igen nagyszámú rendőri jelenlét mellett. Benéztünk pár helyre, mire megtaláltuk a megfelelő éttermet. Kipróbáltam egy 8 eurós menüt, amiben természetesen benne volt a kihagyhatatlan bruscetta, ami ez esetben simán csak fokhagymás, zöldfűszeres olajjal volt meglocsolva, tonhalsaláta és egy pohár bor. A többiek tengergyümölcse pizzája is irigylésre méltó volt.

A vacsoránkig nagyon sokat gyalogoltunk, ezt másnap még jól megfejeltük egy egész napos gyalogtúrával, mert csak az azt következő napon vettünk Róma Pass bérletet 25 euróért. Az első napra a terv az volt, hogy bejárjuk gyalog Róma északi részét.
|