Pár óra egy letűnt kor emlékében

Októberben, Sissy rajongásom némiképp elégtételt nyerhetett, ugyanis kaptam egy hírlevelet egy soproni szállodától, amelyben egy 3 éjszakás hosszúhétvégére invitáltak.

A csomag neve: Induljunk együtt a Habsburgok nyomában. … és, had ne mondjam, akciós volt! Tartalmazott egy egész napos kirándulást Bécsbe és a schönbrunni kastélyba.

Elküldtük hát a jelentkezési lapot, amit hamarosan visszaigazoltak. Csütörtökön, megérkezésünkkor informáltak bennünket, hogy már másnap lesz az autóbuszos Bécsi kirándulás.  A nagy érdeklődésre való tekintettel két buszt indítottak.

Számomra pont aktuális volt ez a kirándulás, mert nem rég olvastam egy könyvet az osztrák császárnéról, így hát fölöttébb érdekelt, hogy hol is élt akkoriban az uralkodó család. Mária Terézia volt az, aki 40 évig uralkodott itt és építette Schönbrunnt nagyjából olyanformára, ahogy most kinéz. (1740-1780) Később rokona, Ferenc József  is itt  élt 68 évnyi uralkodása alatt (1848-1916). Az ő felesége, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach építtetett elsőként fürdőszobát a nyári palotába. Arra viszont nem számítottam, hogy még Ferenc József császár halálos ágyát is láthatom.

A császár a Schönbrunni kastélyban született, itt töltötte élete utolsó éveit és itt is halt meg. Két évvel halála után, 1918-ban a kastély köztársasági tulajdonba került. Ma állítólag a volt kormányképviselők lakhatnak haláluk napjáig ingyen a fenti szinten.

Kezdem az elején. 10 óra magasságában megérkeztünk Schönbrunba a hatalmas kastély bejáratához. Mivel magyarnyelvű idegen vezetője nem volt a kastélynak, külső pedig nem kalauzolhatott minket, felvettük az audio készülékeket és elindultunk szobáról szobára. A kastélyban fényképezni persze nem szabadott….!

A kastély 1441 helyiségéből mi 40-ben jártunk. Sissy életét Mária Teréziával vegyesen hallgattuk. Miután összeegyeztettük az audioguide hangját a mi haladásunkkal már nagyon élvezhető volt a dolog. Felemelő volt számomra, hogy ugyanazokba a termekbe járhatok, ahol egykor Sissy ruhája suhogott. A császárné magányosan és szomorúan élt ebben a nagy gazdagságban több mint 1000 alkalmazott között. Nem szeretett a császári udvarban, sőt Bécset sem szerette. Próbáltam elképzelni és beazonosítani a könyvben olvasottakkal a császári család akkori életét.

Láttam többek között a szobát, ahol Sissy hajdan órákon keresztül fésültette a haját, a mérleget, amin naponta mérte a súlyát. Sokáig tartana felsorolni Schönbrunn csodálatos termeit de egyet, kettőt kiemelnék közülük. A Tükörteremben például, valaha Mozart zenélt hatéves csodagyerekként. A Kék kínai szalonban írta alá Károly császár a monarchia végét jelentő dokumentumokat. A Nagyképtár a grandiózus festményeivel adott helyszint Hruscsov-Kennedy találkozónak. A termek láncszerűen kapcsolódtak egymásba, még a hálószobának sem volt saját intimitása, külön bejárata.

Sajnos a kastélykertbe bemenni már nem tudtunk, arra már nem maradt elég idő.

Kívül a sült krumpli és gesztenye árusnál, vettünk 2€-ért 5-6 szem gesztenyét és felszálltunk a buszra. Meg kell említenem, hogy egy igen magas szintű idegenvezetés kaptunk erre a kirándulásra, aki utána bemutatta nekünk Bécs különlegességeit, elsétáltunk a Kapicinusok temploma előtt  is.

A templom külsőleg elég jelentéktelennek tűnik, de az alatta  lévő kriptában van a Habsburgok temetkezési helye 1633-óta. Összessen 146 szarkofágban, melyek közül 12 császári és 19 császárnői sírt rejt. Egy rövid időre még megálltunk a híres Hundertwasser háznál, amelynek egyedisége senkit nem hagy érintetlenül!  

Friedensreich Hundertwasser eredeti nevén Friedrich Stowasserként született (1928 ­– 2000) festő, grafikus és építész a 20. század egyik legkülönösebb művészegyénisége volt.

A Hundertwasser-ház, egy társasház Bécs 3. kerületében, amit ő tervezett. Érdekessége a hullámzó, egyenetlen padló, a tetőre ültetett fák, és a szobák ablakaiból kinövő nagy faágak.

„Az ember ugyanis a legnagyobb kártevő a természetben, pedig csak vendégségben, átutazóként vagyunk a földön. Ehhez mérten kell viselkednünk. Tudnunk kell, hogy minden, ami Isten ege alatt vízszintes, a természet tulajdona. Nem szabad zavarnunk ennek a világnak a harmóniáját. Az ember nem igázhatja le rabszolga módra a természetet. Ezért telepítem be a háztetőket fákkal, virágokkal. Szebb, békésebb és klimatikailag is egészségesebb így..." - vallotta.

Művészete formabontó egy kicsit idétlen mégis szeretetre méltó. Hundertwasser élt a világ számos pontján. Munkássága az ember és a természet kapcsolatáról szól. Környezetvédelmi aktivista is volt egyben. Termálfürdő, nyilvános WC, kórház, hulladékégető (amit sok kritika ért), óvoda, lakóház vagy vasúti pályaudvar – csak néhány Hundertwasser alkotásaiból.

Tevékenysége nem csak szülőhazájára korlátozódott, hanem szerte a világban Európától kezdve az Egyesült Államokon keresztül Japánig és Új-Zélandig számos felkérést kapott. A 2000. végén átadott uelzeni vasúti pályaudvar épülete Hundertwasser utolsó alkotása volt. A festő-építész még az év elején meghalt, így nem láthatta műve befejezését.

Sajnos itt csak egy kevés időt tölthettünk, mert még  volt egy megállónk Hintelbrühnben a Seegrotte-nál.

Bécstől mindössze 17 km-re fekszik az a barlangrendszer, amely valaha háromszintes gipszbánya volt, majd 1944-ben föld alatti repülőgépgyárként működött, ma már csak turistalátványosság ugyan is, 1912-ben vízbetörés következtében 20 millió köbméter víz öntötte el a barlangot.

A sejtelmes, 60 méterrel a földalatti világban megismerkedhetünk a hosszú éveken át itt zajlott munkával, találunk itt múzeumot és kápolnát is, amelyben Sz. Borbálának állítanak emléket. A magyarnyelvű idegenvezetést, enyhe akcentussal magnóról hallgattuk. A tavon, amelynek felszíne 6200 m2, egy hangtalan csónak segítségével 10 percet csónakáztunk, közben halk zene szólt. A barlang állandóan 9-12 fok hőmérsékletű és semmilyen élővilága nincsen.

A tartalmas és csodás nap után visszatértünk Sopronba. 

 Másnap még beiktattunk egy sétát a Károly kilátóhoz és egy esti sétát Sopron belvárosában.

Elsétáltunk a tűztoronyhoz és láthattuk a nemrég, a főtér felújítása közben talált római kori Borostyánkő-út maradványait.

Körülbelül kétméteres mélységben bukkantak a régészek az út egy szakaszára, ami ráadásul útkereszteződés, a hajdani Scarbatia egyik városi útja csatlakozott ezen a helyen a Római Birodalom távolsági kereskedelmének legendás útvonalához.

A szállodáról annyit, hogy minden igényt kielégítő ellátásban volt részünk.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés