Szinte még csak most volt, hogy azt tervezgettük, hova is menjünk nyaralni és közben már haza is értünk. Az a legrosszabb a nyaralásban, hogy egyszer csak vége lesz.
Ilyenkor kicsit nehéz visszarázódni a megszokott kerékvágásba.
Görögországban voltunk, a Halkidiki félszigeten. Az egy hét alatt rengeteg gasztro élménnyel gazdagodtam.

Itt olvashatsz róla bővebben://utravalo.gportal.hu/gindex.php?pg=35145184#sarti
Ha Görögországban jár az ember gyrost eszik, méghozzá pitában, szerintem ez természetes. Nem csak azért mert olcsó, hanem mert görög. Páromnak a gyros volt a legfontosabb érv Görögország mellett. A legtöbben azt már tudják, hogy a magyar gyros addig finom, amíg nem kóstoltuk meg az 'eredeti' görögöt.

Azt hittem a tzatziki fontos összetevője ennek az ételnek, de a mindennapi adagunkban csak egy esetben kaptunk bele. Ha itthon eszünk gyrost, abban meg általában nem tesznek sült krumplit. Elégedettnek érzem magam a rövid idő alatt szerzett gasztro tapasztalatokat illetően. A mussaka nagyon finom volt.

Szuvlakival a görög konyha remekével is volt alkalmam találkozni, egy kirándulás alkalmával, görög salátával kínálták, amit hívjunk inkább hamis görög salátának, mert hiányzott belőle a sajt, az olíva bogyó, de nem volt híján oreganónak. (Ők úgy hívják, hogy rigani.)

Szeretem a saját ételeket a saját hazájukban megkóstolni és egyáltalán nem esik jól az étlapon birkapörköltet látni egy idegen országban. És azt sem szeretem, amikor a magyar turisták kedvéért próbálják elmagyarosítani az ételeiket.
Mivel a görög ételek alapja az olíva olaj, a sajt és a sok zöldség így az nagyon egészségesnek mondható.
Náluk az ebédre általában csak három- négy óra körül kerül sor. A vacsora legkorábban fél tíz körül kezdődik, és gyakran késő éjszakáig elhúzódik.
Nincs annál jobb, amikor esténként egy – kaliszpera - val betérünk egy hal és birkasült illatú taverna árnyas kertjében, ahova még jól oda halható a tenger zúgása. 
Volt olyan nap, amikor úgy gondoltuk, hogy azért mégis tengeri is legyen és költséghatékony is az ebédünk, irány a halbolt. Ott rámutatásra vettünk a legcsúnyábbtól a legfinomabbig mindenből egy keveset.

És íme, az eredmény:

De ami a gasztro csúcs volt a nyaralásunk egy hete alatt, az a tengeri sün evés. Korábban azt sem tudtam, hogy ehető részei vannak a tengeri sünnek. Hát még, hogy nyersen fogom megenni, azt álmomban sem gondoltam volna.

És végül a baklaváról sem maradtam le, az egész egy ártatlan reggeli kenyérvásárlással kezdődött, amikor a polcon megláttam tudtam, hogy kell nekem. Csicsogott a méztől, édes volt és gej, pont amilyennek kellett, hogy legyen.

Ánizspálinkából nem volt hiány, tipikus aperitívnek számít náluk étkezés előtt, azért mi ittuk utána is, meg közben is. A sör nem annyira elterjedt, mint a bor, de a Mythos sörük nagyon finom.

Meg kell még említenem a frappét is-a hideg kávét, nagyon jól tud esni a forró tengerparton.

Egy fontos tanács: Vigyáz, ha görög emberrel koccintasz, mert ha nem csak a pohár széle ér össze azt ők durva sértésnek veszik.