Hát, ez is elmúlt, itthon vagyunk, még nincs is egy napja, hogy hazaértünk. Az eső esik és már nem a gabocák ciripelésére ébredtem. Dolgozom és elmélázok azon, hogy attól, hogy mi eljöttünk, ott az élet még ugyanúgy pörög. Szikrázik a nap, tele a levegő mediterrán illattal, a tenger hangjával és gyerek zsivajjal. Esténként az éttermekből kiszűrődő faszén illatával. Lopárban minden adott egy felhőtlen családi nyaraláshoz. A lassan mélyülő homokos part egy szelektől védett festői szépségű öbölben. A zsálya a menta a kapor és a levendula illata áthatja az egész szigetet. Így utólag, jó döntés volt Lopár, mert itt a kislányomat is sikerült jól megbarátkoztatni a tengerrel. Félelem nélkül eljátszogatott a felmelegedett, sekély vízben. Közben meg kóstoltunk klassz dolgokat pl. ráját sütöttünk. Ettünk tintahalat, rákot, amit szintén mi készítettünk el.