Advent Prágában
Prágai látogatásunkat már régóta terveztük és most egy adventi kirándulás alkalmával nyélbe is ütöttük. Egyrészről azért, hogy valóra váltsuk egy régi vágyat, láthassuk Prágát és sétálhassunk a Károly hídon, ahol nem lakatoltunk ugyan, de mindent megsimogattunk, amit kell. Tehát most már biztosan örökké fog tartani a szerelmünk. :), másrészről, hogy kiszakadjunk egy kicsit a karácsony előtti hajcihőből.
Nem arról szeretnék most írni, hogy elmentünk innen oda és onnan ide. Arról írnék inkább, amit ez a pár nap alatt megtanultam a városról, a cseh népről, és, hogy ez a rövidke idő alatt milyen hatással volt rám Prága. Az idegen vezetőnk felülmúlta a legátfogóbb útikalauzt is. Érződött, hogy a szívügye Prága és nem csak egyszerűen a munkáját végzi.
Ha azt hallom Prága, mindjárt a Károly híd ugrik be. Szép széles híd 30 szoborral, aminek elődjét még II Ulászló feleségéről neveztek el Juditnak az 1100-sa években.
A híd korlátján egy sárgaréz kereszt jelzi a helyet, ahonnét Nepomuki Szent Jánost a vízbe dobták, mert inkább feláldozta magát, mintsem elárulja IV Vencel királynak a felesége gyónási titkát.
Meg kell érinteni a keresztet úgy, hogy minden ujjunk egy-egy csillagot érintsen, és amire gondolunk, beteljesül… vagy nem. Nepomuki Jánossal Prágában sok helyen találkozhatunk mivel, ő Csehország védőszentje. A Szent Vitus-székesegyházban helyezték örök nyugalomra.
A vár szűk udvarában van beszorítva a Szent Vitus-székesegyház monumentális épülete, amely egyben a Cseh Köztársaság legfontosabb épülete is mert a cseh királyok IV. Károly, IV. Vencel, Pogyebrád György és II. Rudolf nyughelye.
A prágai vár valójában egy fallal körülvett épületegyüttes palotákkal, templomokkal. Belépő ellenében lehet csak bemenni a különböző épületekbe. Viszont, ha csak sétálni szeretnénk a váron belül azért nem kell fizetni. Ma itt működik a Cseh köztársasági elnök irodája. A három udvarból álló prágai várnak kereken 60 épülete van.
A botrányos Benes szobor a Cseh külügyminisztérium előtti területen áll.
Ő az a Benes, akit annyira mi magyarok nem szeretünk. Ő a Csehszlovák államiságot megalapozó 13 jogszabály szülőatyja. Ebben, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. És az a bánásmód, amit ennek következtében magyar kisebbséggel szemben alkalmaztak, az összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal. 2014-et írunk és ezek a dekrétumok még mindig érvényben vannak Szlovákiában.
A várban jártunkkor megtanultunk egy kifejezést, amit a prágaiak teremtettek meg, és ami csak hozzájuk köthető. Ez a „defenesztráció” és a jelentése: az ablakon át történő kihajítás. És amikor kihajítottak valakit az ablakon, az mindig valami nagy rendszerváltozást hozott magával.
- Így történt ez 1419. július 30-án, amikor a Jan Zelivsky huszita pap által feltüzelt tömeg elfoglalta a prágai Új Városházát, majd az ablakokon kihajította az épületben tartózkodó városi elöljárókat.
- 1618. május 23-án történt a második prágai defenesztráció, mely során kihajították a prágai vár ablakán Ferdinánd trónörökös két megbízott kormányzóját, illetve a tisztviselők egyik titkárát.
- Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter a Csehszlovákia megalapítójának a fia, 1948. március 10-én, zuhant ki irodája ablakán. Ezt az eseményt „harmadik defenesztrációként” tartják számon Prágában.
A várfalon belül, közvetlen a várfal mellett található az arany utcácska. A nevét a 17. században, a városban letelepedett aranyművesekről kapta. Az alacsony kis házak többsége a XVII. századból való. Elképzelni sem tudom mekkora termetűek lehettek azok az udvari ötvösök, akik itt ezekben a pici házakban éltek? Ott jártunkkor próbáltam átérezni az utca hangulatát, de a tömeg miatt nehéz volt. Egyik másik házikóba be sem fértünk. A Zlatá ulicka 22-es száma alatt lakott 1916-17 fordulóján Franz Kafka. Ma ajándék boltok működnek a színes házikókban.
Számomra elmaradt a várt varázs a kis utca és a nagy tömeg láttán. Hajnal kettőkor kellet volna visszamennünk, akkor bizonyára nem találkoztam volna senkivel. Ugyanígy jártam a Károly híddal is, ott jártunkkor elsöprő volt a tömeg. Másnap viszont a reggeli órákban már teljes valójában beláttuk a hidat és nagyon szép képeket lehetett készíteni.
A várban járva érdemes megnézni az Ulászló-termet és megfigyelni a különös gótikus boltozási technikát, amit Ulászló német építésze, Benedikt Ried tervezett.
Éppúgy budai minta alapján épült, mint a krakkói király vár. Amiért még fontos ez a terem: 2013 májusában, ebben a teremben állították ki a cseh koronázási ékszereket. Ami azért érdekes, mert századunkban a 2003-ban megtartott 11 napos kiállítás volt az első alkalom a kincsek megtekintésére. A rendeletet, hogy a koronázó ékszerek csak rendkívüli, ünnepélyes alkalmakkor legyenek kitéve közszemlére még IV. Károly német-római császár és cseh király adta ki a XIV. században.
A legféltettebb cseh nemzeti kincsnek számító koronázó ékszereket a Szent Vitus székesegyház pincéjének páncélszekrényében őrzik, amely hét kulcsra nyílik. A kulcsok mindegyike más-más köztisztviselőnél van, akik csak együtt tudják kinyitni a széfet. A hatályban lévő szabályozás szerint jelenleg az államfőnek, a kormányfőnek, a parlament két házelnökének, a prágai főpolgármesternek, a prágai érseknek és a székesegyház főpapjának van egy-egy kulcsa. Ők a kiállítás kezdete előtt egy nappal a szigorú előírásoknak megfelelően közösen kinyitják a széfet, hogy kiállítás keretében a becses koronaékszereket újra megtekinthesse a nagyközönség is.
A cseh koronázási ékszereket egyébként rendeltetésüknek megfelelően legutoljára 1836. szeptember 7-én használták, amikor a Habsburg házból származó Ferdinándot cseh királlyá koronázták.
Szt. György bazilika a kéttornyú vörös templom a vár legrégebbi éppen maradt temploma.
Szent Vencel a nagymamájának, Ludmilla királynőnek sírhelyéül építtette.
Az Óváros központjába, kicsiny kacskaringós utcák vezetnek, amiken Prága leglenyűgözőbb részeit láthatjuk, beleértve a Tyn katedrálist és a Szent Mihály templomot.
A tér legfontosabb része azonban az Óváros háza és annak csillagászati óraműje, az Orloj. Ez a csodálatos középkori szerkezet egy bonyolult mechanizmussal mutatja az időt. Minden egész órában összegyűlik a tömeg a téren és harangütésre kinyílik két kis ablak és megjelenik a tizenkét apostol. Az egészet a halált jelképező, jobb oldalt álló csontváz indítja el. Egyik kezében egy kis harang kötelét húzza meg, másik kezében lévő homokórát pedig megfordítja. Ezután károgni kezd a holló és az óra elüti a pontos időt. A baloldalon áll egy fejét csóváló török alak, emlékeztetőül a török veszedelemre, a tükörben magát bámuló Hiúság, valamint egy középkori zsidó pénzváltónak ábrázolt Kapzsiság. A végét egy rikácsoló kakas hang zárja.
Hanus óramester 1490-ben átalakította az óraművet, mely a legenda szerint olyan szép lett, hogy a tanácsurak megvakíttatták, nehogy másnak is ehhez hasonló remekművet készítsen.
Az Asztronómiai óra négyfajta időt mutat:
A közép-európai (ónémet) időt – római számokkal van jelölve a gyűrű peremén, a nap-mutató mutatja.
Az ócseh időt – az új nap napnyugtakor kezdődik. Arany gótikus számjegyekkel van jelölve, a külső gyűrűn belül elhelyezkedő – külön vezérelt – belső gyűrűn.
A babiloni időt (egyenetlen) – e szerint az időszámítás szerint egy nap napkeltétől napnyugtáig tart, ezért nyáron hosszabbak az órák, mint télen. A prágai Orloj az egyetlen a világon, amely tudja mérni ezt az időt.
A csillagászati időt – a római számokon van jelölve. A homlokzat alsó részén található a naptári számláló, amely a napot mutatja, valamint annak helyzetét a hét, a hónap és az év során.
Az Óvároshoz szorosan kapcsolódik a zsidó negyed. A prágai zsidó közösség szinte teljes egészében elpusztult a megszállás eredményeként. Ma mindössze 2000 zsidó él Prágában. Mára a zsidó negyedből mindössze a hat zsinagóga, a régi Zsidó Városháza és a Régi zsidó temető sírkövei maradtak. Annak idején 10000 zsidó lakosa volt Josefovnak.
Itt született és élt gyermekkorában Franz Kafka prágai német zsidó író. Franz Kafka nélkül nem lenne teljes a cseh irodalom, aki a legismertebb Prágában valaha élt író, többek között a -A per és -A kastély című modern klasszikusok szerzője.
A Régi-új zsinagógában őrzik a zsidó község történelmi zászlaját, amely a zsidók jogait jelképezi. A hatalmas lobogót II. Ferdinánd adományozta a közösségnek.
Ahogy megismerjük Prága történelmét egyre több misztikummal találkoztunk a Gólemtől kezdve a Ludmilláig.
Állítólag az Moldva-folyó partjáról származó agyagból és vérből gyúrt Gólem, amelybe Löw rabbi életet lehelt, még ma is ott van a zsinagóga padlásán. Löw rabbi pedig a zsidó temetőben nyugszik 1609 óta a 12 ezer sírkővel telezsúfolt helyen, ami ma is látogatható.
Nagyon látványos volt a hosszúkás Vencel tér karácsonyi hangulatban.
Szent Vencelről nevezték el. Halálának a napját, szeptember 28-át nevezik a csehek az álla alapítás napjának.
Érdemes a Lucerna palotába bekukkantani, ugyanis a Lucerna Palota földszinti részén, egy sarokban, a kupola alatt az üvegtetejű átrium mennyezetére van felerősítve a nem mindennapi lovas szobor. Anyaga hungarocell és gyanta. 1999-ben készítette David Cerný, Csehország védőszentjének ironikus szobrát, a Szent Vencel döglött lovon című művet.
David Cernýnek, posztmodern stílusú alkotásaival a meghökkentés, a polgárpukkasztás a célja. Nem csak parlamenti képviselők, hanem egy csomó magánember is panaszt tett ellene, de a művésznek még emellett számos botrányos munkája van. Mégis tény, hogy Prágában jegyzett turistalátványosságok a művei.
Az ő munkáját dicsérik, vagy nem dicsérik az óriás fejű csecsemők, amelyek másznak fel a ®iľkovi TV toronyba. Bár a torony 2008-ban egy internetes szavazáson elnyerte a világ második legcsúnyább épülete címet, évről évre egyre többen keresik fel a 100 méter magasan kialakított 6 kilátófülke miatt, amelyből akár 100 km-re is ellátni.
Lehet, hogy hiba volt Csehországban nem kipróbálni egyetlen házi sörfőzdét sem, viszont Pilzenben a Gambrinus sörgyárban tett látogatásunk nagyon érdekes volt. A sörgyár területén egy múzeumot működtetnek a sörgyár, és sörgyártás történetéről. 2002 óta a Pilsner Urquell tulajdonaként a Radegasttal és a Kozellel együtt a dél-afrikai SABMiller-csoporthoz tartoznak. 3 millió hektoliteres sörtermelésével ma Csehország legnépszerűbb márkájának mondható.
Párnapos kirándulásunk fénypontja volt a 2 órás hajókázás a Moldva folyón, közben büfé típusú ebédet fogyaszthattunk, és élvezhettük a moldvai folyópart látványát, valamint Prága szép és fontos épületeit.
Külön érdekes volt, amikor behajózunk a zsilipkamrába, becsukódtnak a zsilipkapuk, és 4 métert emelkedett a vízszint, miután a vízszint elérte a duzzasztás mögötti szintet kinyílt a kapu és hajóztunk tovább, egészen Vyąehradig - Fellegvárig.
És végül röviden, hogy mi volt jó benne? A knédli, a barna sör és forralt bort inni az adventi vásárban. És az óra a harangjátékkal az Orloj tornyából… az nagyon tetszett háromszor is megnéztük. Az egész pár perc csupán, de a szerkezet a maga korával és történetével elvarázsolt.
Prága még mindig azok között a legfestőibb és legérdekesebb európai helyek között van, amit érdemes mindenkinek meglátogatni.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Szantoríni 2020.
Súgó
