Február Gyertyaszentelő
Nekünk is olyannak kellene lennünk, mint egy gyertya, ami a fényével megvilágítja a másikat, de ez által fel is áldozza az életét, mivel teljesen elfogy „élete” végére, de amíg világít, addig melegíti a másikat.
Van egy vallási ünnepünk február 2-án. A Gyertyaszentelő Boldogasszony. A megszentelt gyertya viasza jelképezi Krisztus testét, lelkét a cérna, istenségét a világosság ábrázolja. A szentelt gyertya magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Régen otthon a falra akasztották, vagy a ládafiában, a szekrényben tartották, s vihar idején, vagy a haldokló mellett meggyújtották, gyógyításra is használták.Már az ókeresztény korban is Krisztus jelképe volt. Úgy tartották, hogy a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, és a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. Ehhez a naphoz kötődik még egy hiedelem, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a medve felkel és kitekint barlangjából, hogy megnézze, milyen az idő. Ha szép, derült és enyhe időt észlel, akkor visszamegy és folytatja az alvást, mert tudja, hogy még nincs vége a télnek, havas förgetegek, csikorgó hidegek lesznek. Ha viszont hideg téli időt talál odakinn, kint marad, mert érzi, hogy rövidesen megenyhül az idő.
|